Előkerült a méltatlanul a szekrény mélyére rejtett römertopf az aktuális VKF hívószavára. És a római tálas szakácskönyvem is. Fellapoztam, receptet választottam, majd sehol égen-földön nem kaptam gerslit, a Garay piacon két helyen mondták, hogy az orrom előtt fogyott el. No, mi hasonlít legjobban a geslire? A tarhonya, legalábbis kinézetre. Gáz gizi :)

Az egytálételek egyébként nagy barátaim, blogoltam is már belőlük néhányat, de most, hogy átnéztem, egészen alapdolgok hiányoznak, úgy mint a székelykáposzta, a lucskos káposzta, sorra kerülnek ezek is.

Hozzávalók:

• 50 dkg sertéslapocka
• 1 közepes vöröshagyma
• 1 zöldpaprika
• 1 nagy sárgarépa
• 1 kis fehérrépa
• 1 kis konzerv paradicsompüré (vagy 2 paradicsom)
• 25 dkg tarhonya
• 1 evőkanál mangalicazsír
• só, bors, 1,5 teáskanál pirospaprika

A római tálat bő egy órára hideg vízbe áztattam. Közben megmostam, szárazra töröltem és felkockáztam a húst. A zöldségeket is megtisztítottam és kisebb kockákra vágtam. A tál aljába terítettem a húst, megsóztam, rászórtam a zöldségeket, és újra megsóztam. A paradicsompürét kis vízzel higítottam és egyenletesen elosztottam a zöldségágyon, majd rátettem a tál tetejét, és betettem a hideg (!) sütőbe, majd bekapcsoltam 200 fokra. Amikor a sütő felmelegedett, onnantól számított 80 percig sütöttem első körben a zöldséges húst, közben egyszer átkevertem az addigra alaposan szaftosodó ragut.

Eközben felolvasztottam a zsírt, és megpirítottam rajta a tarhonyát. Felöntöttem kétszerannyi vízzel, sóztam, és majdnem készre pároltam. A 80 perc elteltével a húshoz adtam a tarhonyát, alaposan megborsoztam, rászórtam a pirospaprikát, jól átkevertem, és újabb 30 percet sütöttem. Tálaláskor frissen vágott petrezselyemmel szórtuk meg.

3 bőséges vagy 4 madáradag. Bajtala István - Marczinek László - Pető Mária Római tál c. szakácskönyvében találtam a Húsos kása nevű receptet

Hozzávalók:

• 1 bögre rizs
• 1 közepes vöröshagyma
• 25 dkg csiperke gomba
• 2 marék szárított vargánya gomba
• 2 teáskanál szárított kakukkfű
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 dl olivaolaj
• 1,5 bögre húsleves + 1,5 bögre víz
• reszelt parmezán

Kis olivaolajon megpároltam az apró kockákra vágott hagymát. Hozzáadtam a rizst, fél percig pirítottam, majd fokozatosan öntöttem fel, gyakorlatilag folyamatos keverés mellett, a húsleves-víz keverékével. Sóztam, borsoztam, és közepes hőmérsékleten készre főztem a rizottót.

A szárított gombát leöntöttem forró vízzel. A maradék olivaolajon megfuttattam az apróra vágott fokhagymát, majd kiszedtem, és a visszamaradt olajon nagy hőmérsékleten gyorsan megpirítottam a csiperkét. Amikor elkészült, leszűrtem és hozzáadtam a vargányát, sóztam, borsoztam, megszórtam a kakukkfűvel, visszatettem a fokhagymát és összeforgattam. Végül a kész rizottóhoz kevertem a gombát, és jó sok parmezánt reszeltem rá.

3 bőséges adag, Bereznay Tamás nyomán

Addig gyorsan eljutottunk, hogy a tegnapi sertéspörkölt (ebéd) illetve mustáros pulyka (vacsora) után valami húsmentes kéne. Hát legyen spenót. De legyen leves is. Már majdnem kitört a hetes fokozatú hiszti, hogy miért nem tudjuk már megint, mit főzzünk, amikor a pasim jótékonyan javasolta, hogy fáradjak fel a galériára, csapjak a hónom alá egy leveses szakácskönyvet (merthogy három is van belőle), és lapozgassunk. És tessék, találtunk is nemhúsos, nemhalastengeriherkentyűs, nem K betűs zöldségeket tartalmazót. Vadrizs mondjuk sem itthon nem volt, sem a bótban, szelídrizzsel helyettesítettem, kiváló így is.

Hozzávalók:

• 1 nagy szál póréhagyma
• 5 szárzellerlevél
• 2 nagy répa
• 2 evőkanál vaj
• 2 evőkanál liszt
• 3/4 bögre rizs
• 2 l csirkealaplé
• 2 dl tejszín
• só
• petrezselyem és snidling a díszítéshez

A vajat megolvasztottam, és rádobtam a félkarikázott póréhagymát, kis kockákra vágott répát és a szintén félkarikázott szárzellert, majd 5 percen át, gyakran megkeverve, pároltam. Ekkor lejjebb vettem a hőt, rászórtam a lisztet, és további 3 percig folyamatosan kevertem, majd fokozatosan felengedtem a húslével. Megsóztam, beleborítottam a rizst, és nagyjából 25 perc alatt készre főztem. Ekkor felmelegítettem a tejszínt, és melegen a leveshez öntöttem. Tálaláskor frissen aprított petrezselyemmel és snidlinggel szórtuk meg az egytálételnek is beillő jó kis sűrű levest.

8 adag, a Book of soups c. remek alapján

Úgy látszik, mostanában a hagyományos vonalon nyomulok :) Mondjuk így, hogy a húskrumpli-típusú ételeket ehetem szinte csak, ami nem az én stílusom alapvetően, előkerülnek a klasszikus (egyben magyaros) ízek, fogások. El is csodálkoztam egyébként, hogy a gulyásleves még nincs beírva ide. Ugyanitt akinek van ötlete szoptatás alatt ehető menükre, ne habozzon megosztani velem, célszerűen egyszerűen elkészíthetőre gondolok.

Hozzávalók:

• 1/2 kg marhalábszár (remélem, az volt, nem én vettem)
• 2 közepes fej hagyma
• 1 paradicsom
• kicsi olaj
• só, pirospaprika, őrölt kömény, piros arany
• 4 szál sárgarépa
• 2 szál fehérrépa
• 1 zellergumó
• 2 nagy krumpli
• csipetke, akinek épp van hozzá kedve

A hagymából, olajból, pirospaprikából, húsból, sóból, paradicsomból pörköltalapot készítettem. 1,5-2 órán át főztem, tulajdonképp majdnem készre. Közben megpucoltam a zöldségeket, a zellert csak félbevágtam, a répákat vastagabb karikára, a krumplit nagyobb kockákra. Amikor a pörkölt már majdnem készen volt, hozzáadtam a zellert és a répákat, felöntöttem vízzel, tettem bele köményt és piros aranyat. És amikor már a zöldségek is majdnem megfőttek, beletettem a krumplit, és készre főztem. Ezúttal a csipetke elmaradt.

6 nagy adag

Megláttam Fakanálnál, és úgy éreztem, reggel dolgom van a húsboltban. Egyébiránt jórészt Valaki követte el, mostanában ő a főszakács itthon.

Hozzávalók:

• 50 dkg sertéscomb
• 1 nagy fej hagyma
• 20 dkg (vagy még több) rizs
• 1-1 paprika és paradicsom
• só, bors, őrölt kömény, pirospaprika
• 1 fakanálnyi sertészsír (hamár homár, legyen kövér :)

A hagymát megpucoljuk, felkockázzuk, és a zsírral együtt párolni küldjük. Rövid úton beletesszük a csíkokra vágott zöldpaprikát is, és amikor megdinsztelődtek, a kisebb kockákra vágott húst alaposan kifehérítjük rajta. Lehúzzuk a tűzről, pirospaprikázzuk, beletesszük a kockázott paradicsomot és a fűszereket, majd felengedjük egy kis vízzel, és jó egy órát főzzük, időnként megkevergetve. Amikor a hús már majdnem puha, a kissé átmosott rizst is hozzáadjuk, felengedjük nem túl sok vízzel, és további legalább 20 percen át összefőzzük, amíg a rizs meg nem puhul. Mi savanyú uborkát ettünk hozzá.

4 adag, Fakanáltól tehát, köszi az ötletet!

Hozzávalók: 

• 2 evőkanál olaj
• 1+1 evőkanál vaj
• 30 dkg spárga
• 30 dkg rizs
• 1 lilahagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 12 dkg fagyasztott zöldborsó
• 1 újrépa
• 1 l húsleves
• 4 dkg reszelt parmezán
• só, bors

A spárgát megmostam, megpucoltam, 1 centis darabokra vágtam. A répát meghámoztam és kis kockákra vágtam, szintúgy a lilahagymával. A fokhagymagerezdet félszeletekre vágtam.

Összeolvasztottam a vajat az olajjal, és ezen megfuttattam a lilahagymát, majd ráöntöttem a rizst, és hozzáadtam a fokhagymát, és 3-4 percig együtt pirítottam őket. Hozzákanalaztam 2 merőkanálnyit a forró levesből, majd amikor ezt elfőtte, újabb 2 merőnyit, és amikor ezt is elfőtte, megkapta a zöldségeket, valamint sót és borsot, plusz a maradék levest. Jó alacsony hőmérsékleten készre főztem, a legvége előtt kicsivel beleszórtam a parmezánt, majd a végén 1 evőkanálnyi vajat még belekevertem.

4 adag, Nemisbéka Spárgás-borsós rizottója nyomán

Moha és Sáfránynál olvastam, hogy mit főz, amikor szinte semmit. És megragadta a fantáziámat, jó kis tavaszi-nyáreleji ízek. Így szombat reggel irány a piac, persze csak a cukkini maradt majdnem el, de aztán mégsem. Kicsit továbbköltöttük ugyan, de ez tök normális. Azért a többesszám, mert befogtam Valakit, egyrészt, mert már késő volt, és minél hamarabb akaram ebédet, másrészt mostanában gyakran megesik, hogy elkezdek valamit, de közben le kell ülnöm, így Valaki kénytelen folytatni :) 

Hozzávalók:

• 1/2 kg apró újkrumpli
• 2 kisebb cukkini
• egy marék zöldspárga
• 1 szál újhagyma
• 1 paradicsom
• néhány szem olivabogyó
• pár karika újfokhagyma szára
• friss rozmaring
• friss majoranna
• kakukkfű
• só
• bors
• olivaolaj
• reszelt gouda sajt

A krumplit megmostam, megsikáltam, majd félbevágtam az összeset, és az olivaolajon sütni kezdtem. A cukkinit megmostam, és nem túl kis kockákra vágtam, a spárgát megmostam, meghámoztam, és 2-3 centis darabokra hasogattam, az újhagymával együtt. A paradicsomot is felkockáztam, és a friss zöldfűszert is felaprítottam. Ezeket mind egyben küldtam a krumplik után, majd sóztam, borsoztam, és végül dobáltam rá az újfokhagymát és karikázott olajbogyót. Addig sütöttem, amíg a zöldség meg nem puhult, aztán reszelt goudával jól megettük.

Bő 2 adag

Valaki a szokásos ún. No Gilrs hétvégére távozott a Balatonra, én meg úgy lemerítettem magam a szombat délelőtti kínai piacolással, hogy egyértelműen pihenésre ítéltem magam. Ergó abból kellett gazdálkodni, ami volt itthon, és feladat volt, hogy minél kevesebbet álljak. Maradéktalanul eleget is tudtam tenni a kihívásoknak ezzel a két egyszerű ebéddel.

Hagymás tepsis krumpli:

• 2 nagyobb krumpli
• 2 kisebb hagyma
• 4 dkg füstölt szalonna
• só
• teáskanálnyi vaj

A sütőt bekapcsoltam 200 fokra. Egy kis tűzálló edényt vékonyan kivajaztam. A megmosott, héjas krumplit 3-4 mm vastagságúra karikáztam, kicsit vastagabbra karikáztam a hagymát. Jött a rétegezés: krumplikarikák, só, hagymaszeletek, majd még egy ilyen sor, a tetejére krumpli került, majd a szeletekre vágott szalonna. Alufóliát tettem rá, majd ment a sütőbe, 45 percet sült letakarva, majd 15-öt fedetlenül.

Egyszemélyes adag (nemvega)

Zöldséges rizs:

• 1 bögre rizs
• 1 bögre mexikói vegyes zöldség (ezt lehetne növelni 1,5-re)
• 1 szál újhagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• só, fél teáskanál provanszi fűszerkeverék, vegyes bors
• kis olaj
• reszelt sajt
• 1 tojás

A forró olajon alaposan kifehérítettem a rizst, majd felöntöttem kétszerannyi vízzel és még egy picivel. Hozzákarikáztam az újhagymát, belenyomtam a fokhagymát, sóztam, fűszereztem, hozzáöntöttem a zöldségeket, forrásba hoztam, majd a legminimálisabbra halkítottam. 18 percig otthagytam, majd reszeltem rá sajtot (pannóniát találtam), ráütöttem egy tojást és alaposan átkevertem.

2 adag (végülis csak hazajön :)

Mint említettem volt, Apa alföldi származású. Az ő interpretálásában volt gyakori vendég a konyhánkban a krumplis tarhonya, hol (galamb)hússal, hol kolbásszal, hol anélkül. Péntek este belémvágott a felismerés, hogy ezt kell előállítsam. Sajnos receptem nem volt ehhez a tipikus pásztorételhez, csak halvány emlékeim, de végül utánaolvastam a neten egy kicsit, majd vasárnap délelőtt nekiestem az én variációmnak.

Hozzávalók:

• 10 dkg füstölt szalonna
• 1 nagy vöröshagyma
• 25 dkg tarhonya
• 10-15 centi kolbász
• 1 evőkanál pirospaprika
• 1 paprika
• 1 nagy paradicsom
• 3-4 krumpli
• só

A szalonnát felkockáztam, és egy jó nagy lábosban kiolvasztottam a zsírját. Amikor szinte teljesen kisült belőle, kiszedtem a szalonnadarabokat, mert nem akartam, hogy megégjenek. A tarhonyát nagyjából megpirongattam a zsíron, a végefelé hozzáadtam a nagyon apróra vágott hagymát, kicsit később pedig a kockázott paradicsomot, paprikát. Ezt a jó kis lecsós alapot szórtam meg - a melegről lehúzva - a pirospaprikával (ne sajnáljuk, jó nagy adag kaja lesz, kell neki a szín), majd felengedtem egy csomó vízzel, a tarhonya úgyis elfővi majd. Sóztam, és közepes melegben otthagytam. Amikor a tarhonya már majdnem teljesen megfőtt, a nagyobb kockákra vágott krumplit is hozzáadtam, szükség szerint öntöttem utána további vizet és egy kis sót, és már csak azt kellett megvárni, hogy a krumpli puhára fője magát. Ecetes almapaprikával, csalamádéval, bélpoklosoknak friss fehér kenyérrel tálalandó. Esetleg tejföllel.

4-6 adag

Egész héten az osztrák konyhát tanulmányoztam behatóan. Germknödel, Kaisersmarn, Frittatensuppe, Leberknödelsuppe, Käsespetzle és még ki tudja, miféle jókat ettünk. Hazaérvén pedig egy kis diétásra vágytunk :) Valakivel egymástól függetlenül sikerült megálmodnunk, hogy a mai vacsi tejberizs legyen.

Hozzávalók:

• 15 dkg rizs
• 2 dl víz
• 5 dl tej
• 5 dkg cukor
• 1 csomag vaníliáscukor
• 2 dkg vaj
• a tetejére fahéj, kakaó, gyümölcs, lekvár ízlés szerint

A rizst feltettem a vízben főni, amikor nagyjából elnyelte a vizet, utánaöntöttem a tejet, és beleborogattam a többi hozzávalókat. Kavartam rajta egyet, hogy az eddig összetapadt rizsszemek szétessenek, hagytam felforrni, majd levettem a legalacsonyabb fokozatra a kerámialapot, fedőt tettem rá, és 25 percig hagytam dagadni. Mi ma barack- ill. eperlekvárral ettük.

Horváth Ilona kiváló receptje

A vadas az egyik nagy kedvencem. Gyerekkoromban az volt a szokás, hogy akinek szülinapja volt, az mondhatta meg, hogy mit főzzön az Anya. Én gyakran vadast kértem. Mindig saját készítésű krokettel ettük, de szeretem a menzás spagettitésztás változatot is, a zsemlegombócot viszont annyira nem. Évek óta készülök elkérni a családi receptet, és kipróbálni, mostanra sikerült. Szerencsére kiderült, hogy e szerint a vadas kétnapi főznivaló, így nem veszem észre, hogy pepecs :)

Hozzávalók:

• 80 dkg - 1 kg marhafelsál
• 2-2 nagy, vastag sárga és fehérrépa (szerintem a sárga akár lehet eggyel több)
• 2 közepes vöröshagyma
• 5+2 gerezd fokhagyma
• 10-12 szem bors
• 3-4 babérlevél
• 5-6 citromkarika
• olaj
• 1 doboz tejföl
• 3-4 evőkanál mustár
• 5-7 evőkanál liszt
• 6-8 evőkanál cukor

1. nap: a húst egy jó nagy fazékban a borssal, babérlevéllel, sóval és jó sok vízzel feltettem főni. Felforrás után csak gyöngyözni hagytam, ezt két óráig. A két óra végefelé megpucoltam a zöldségeket, a répákat karikáztam, a hagymát félbevágtam, a fokhagymát egyben hagytam, és ezeket mind a hús mellé küldtem. További 1,5-2 órán keresztül hagytam főni a cuccot, amikor a húst jónak találtam, belekarikáztam a citromot, a hideg kőre tettem, és éjszakára otthagytam.

2. nap: a cuccot (eddig mondjuk hívhatnám levesnek) langyosodásig melegítettem, deszkára szedtem a husit további felhasználásig, a levest pedig átszűrtem (a citromkarikák, borsok és babérlevelek a kukában végezték). Botmixerrel pépesítettem a zöldségeket - itt érdemes még akkor turmixolni, amikor még nincs benne az összes lé, egyszerűbb. Utána forrásba hoztam a vadasra egyre inkább emlékeztető illatú lét, közben pedig olajon megkaramellizáltam a cukrot, belenyomtam további két fokhagymagerezdet, ebbe kevertem 5 evőkanál lisztet (majd kétségbeestem, hogy mi ez a kemény izé), hideg vízzel igyekeztem eldolgozni, majd az egészet a lébe zuttyantottam. Már itt láttam, hogy a botmixernek újra dolgoznia kell majd :) A tejfölbe kevertem a mustárt és a 2 evőkanál lisztet, felengedtem hideg vízzel, és szintén a lébe öntöttem. Átturmixoltam az egészet, összeforraltam, és készen is voltunk :)) Ma tésztával ettük.

6 adag, a nővérem keresztanyjának receptje alapján

Hát kérem, mi tudunk élni. Csülkös bablevessel várjuk a karácsonyt. A babot még a nyáron vettem a keszthelyi piacon (akkor is tudtam élni, aranyárban volt), a csülök meg rávigyorgott Valakire most a héten a hűtőpultról.

Hozzávalók:

• 1 kis füstölt csülök (kb. 1 kg)
• 33 dkg tarkabab
• 1 nagy fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 3 szál sárgarépa
• 2 szál fehérrépa
• 1 csokor petrezselyem
• 1-1 evőkanál csemege és csípős pirosarany
• só, bors, őrölt kömény, pirospaprika
• 1 tojás
• liszt

A csülköt előző este bő lében olyan puhára főztem, hogy a hús ledobja magát a csontról. Szűrőlapáttal mélytányérra horgásztam és alufóliával lefedtem, majd hagytam kihűlni, és éjjelre a hűtőbe raktam. A levét (lábosostul :) egyszerűen a konyhapadlón hagytam kihűlni. A babot is beáztattam.

A babról leöntöttem az áztatólét, egy lábosban felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepte, és hagytam felforrni. Ekkor leöntöttem róla a főzőlét (így állítólag sokkal kevésbé fúj fel), majd a továbbiakat a szép nagy kuktámban folytattam. Itt már a csülök főzőlevével öntöttem fel a babot, bezártam a kuktát, és sziszegéstől számított fél óráig főztem. Közben egy másik lábosban megpirítottam a kockázott hagymát, zsiradékul a csülökléről lehorgászott zsír szolgált. Amikor a hagyma készen volt, rányomtam a fokhagymát, a karikázott fehér- és sárgarépát, és összepirítottam az egészet. Lehúztam a melegről pirospaprikáztam, és a zöldséges cuccot a bab után küldtem. Beledobáltam a cikkekre vágott paradicsomot és a csíkozott hagymát is.  Alapvetően továbbra is a csülök levével higítottam a levest, de kis vizet is kapott azért. Fűszereztem piros arannyal, őrölt köménnyel (egy kávéskanál), borssal, sóval (óvatosan), és utánuk dobtam a petrezselymet.

Miközben minden alkatrész puhára főtt, felütöttem a tojást, megsóztam, és liszttel keményre gyúrtam. Ebből lett a csipetke, bár a felénél elfogyott a harci kedvem, így nem lett sok a tésztagolyóból. Amikor minden készen volt, csíkokra vágtam a csülköt, és visszatettem őket a levesbe, aztán már csak az volt hátra, hogy szeljek a friss fehér kenyérből, és az asztalra készítsem a tejfölt.

6-8 személyes adag, több netes recept elolvasása után magam alkottam

További bablevesek tőlem:  Babgulyás sokunknak, Tárkonyos bableves

Tipikus gyors vacsora. Volt itthon főtt rizs még a tegnapi ebédből, jöttem haza a karácsonyi partira veendő ruhavásárlás után (vagymi), sikerrel, Valakinek hoztam kiflit cipót meg vajat, és megakadt a szemem a kisboltban a Bonduelle kínai zöldségkeverékén.

Itthon elővettem egy serpenyőt, hangyányi olajat öntöttem bele, a legmagasabb hőfokon rányomattam a zöldség 2/3-át és egy pici sót, 3 perc alatt összepároltam, adtam neki egy teáskanál mézet, valamennyi rizst, majd a végén szójaszószt és egy kis csípőset (sambal oelek, Nemisbékától kaptam). Gondoltam, szépen megformázom, meg lefotózom, de az éhség győzött. Én kérek elnézést.

Ismét álljon itt egy családi recept, úgy látszik, én mostanában nosztalgiázom erősen. Régóta készültem már megfőzni, szombaton úgyis elmentünk a tesómékhoz, ott álltam neki, és a családban osztatan sikert aratott (a tesóm persze ismerte, de a pasijainknak új volt, és a két kis unokahúgom is lelkesen nyomták). Gyakorlatilag egy egytálételről beszélünk, sok húsos-borsós ragu, bő lére eresztve, belefőzött grízgaluskával.

Hozzávalók:

• 70 dkg pulykafelsőcomb-filé
• 1 kg zöldborsó
• 2 kis fej hagyma
• 3 evőkanál olaj
• só, bors, pirospaprika, csipetnyi cukor
• 3 tojás
• gríz
• 5 dkg vaj

Az olaj, hagyma, pirospaprika, hús, só, bors kombóból pörköltalapot rittyentettem, és amikor már majdnem főttnek ítéltem a husit, ráborítottam a sok borsót, majd felöntöttem annyi vízzel, hogy jó bőven ellepje, hiszen még a grízgaluskák is kérnek majd inni. Utánsóztam, borsoztam, cukroztam, és hagytam jól összefőni.

Valamikor a folyamat elején látott neki a tesóm a grízgaluskának, családilag nem értünk hozzá, a neten vadászott receptet, aztán nem is lett jó elsőre :) Valami olyat csinált, hogy felverte a tojásfehérjéket habnak, aztán belekeverte a sárgákat és grízt, ez utólag kevésnek bizonyult, a végén a felolvasztott, de már nagyjából kihűtött vajat keverte bele. A hátőben hagyta állni, aztán konstatáltuk, hogy kicsit lágy lett a dolog, kevés a gríz, de már nem volt időnk újra grízezni és azt dagadni hagyni, így nemes egyszerűséggel lisztet szórtunk bele, ízre tökéletes lett, de azért... Ezúton kérem fel a T. olvasótársakat, hogy ha van bevált grízgaluska receptjük, ne habozzanak velem megosztani, a hozzávaló mennyiségek pontos megjelölésével! Köszönöm.

Egyszóval beleszaggattuk a galuskákat a forrásban lévő lébe, majd késze főztük az egészet.

Jó nagy, 6-7 személyes adag ez. Sári mama fejlesztése.

Lecsó, lecsó, lecsó, lecsókolom a szádat... :)

Valaki kijött elém a vonathoz és azt mondta, lecsót kell főzzek vacsorára, ő már be is vásárolt hozzá. Mit mondjak, nem tiltakoztam. Ezzel megkezdődött az idei lecsószezon nálunk is. Azt meg már meséltem, hogy én nem is szerettem a lecsót régen? Nem tudom, hogy az őseim mit követtek el, mondjuk apám annyira szeretett játszani az étellel (nem az asztalnál, hanem főzés közben), hogy simán lehet, hogy nem hasonlított lecsóra. A szüleim általában úgy ütötték rá a tojást, hogy egyben maradjon, tükörtojásnak, az is lehet, hogy ezt nem szerettem, mert a spenóton sem viseltem el a szétfolyó sárgáját. Aztán egyszer a Balatonon, ahol a kempingben szokás volt a szomszédok fazekába is belenézni, egyszer valaki megkínált natúr lecsóval. Azóta vagyok én függő, de jobb szeretem magamnak főzni, mert akkor az olyan is lesz. Részemről nagyjából betartom a 2:1-es paprika:paradicsom arányt.

Hozzávalók a diétás változathoz, ma este:

• 2 evőkanál olaj
• 2 fej hagyma
• 85 dkg paprika
• 50 dkg paradicsom
• só, pirospaprika

A hagymát felkockáztam apróra, mély lábasba hajintottam, meglocsoltam az olajjal, tűzre tettem és kavarintottam rajta egyet, majd lefedtem. Az előzetesen megmosott paprikákat kicsumáztam, negyedekbe vágtam, majd azt szeleteltem. (Közben döbbentem rá, hogy én megrögzött félkarikázó vagyok, most mégsem úgy sikeredett.) Amíg a paprikákat felaprítottam, a hagyma pont jóra párolódott, így már küldhettem is rá a paprikát. Megsóztam, kavartam rajta egyet, lefedtem, és jöhettek a paradicsomok. Azokat kockákra vágtam, és - mit ad isten - a paprikák pont addigra lettek már nem roppanós, de még nem puhák, így megkapták a paradicsomot, meg egy teáskanálnyi pirospaprikát. Itt a fedőt már nem kapták vissza, 15 perc és készen voltunk.

Ütöttem rá most 5 tojást, mármint a felére, a másik fele reggeli lesz :) Szép tanyasi tojást kaptunk, az íze is sokkal jobb, mint a boltinak. Én mondjuk nagyon szeretem a' la natúr is.

Ha pedig parasztosabbra vágyom, és a vonalaimra sem gondolok, akkor az olajat kiváltja az olvasztott szalonnazsír, és némi füstöltkolbászt is karikázok bele. De - abszurdum! - a múltkor valamiért tejfölt kevertem bele, szóval a lehetőségeknek széles a tárháza.

4 adag lett volna, ha még 3 tojással megküldöm a teljes mennyiséget.