Nem tudom, anyám honnan szalajtotta a receptet, de nagyon jól tette. Pikpakk össze lehet rakni, és nagyon finom is. Egy időben minden születésnapomra ezt a tortát csinálta, mondván, a habos-babos-krémes torta tönkremegy a nagy melegben (merhogy nyári gyerek vagyok). Akkor egy időre herótom lett belőle, de pár év után az én repertoáromba is bekerült.

Tegnap társasozni mentünk, valami édeset szerettem volna vinni, ámde a házigazda lisztérzékeny-gyanús, tökéletes választás volt hát.

Hozzávalók:

• 50 dkg túró
• 2 dl natúr joghurt
• 15 dkg porcukor
• 1 citrom leve és lereszelt héja
• 2 dl tejszínből vert hab
• 3 evőkanál zselatinpor
• 1-1,5 dl tej

A túrót összekevertem a joghurttal, porcukorral, citrom levével és a citrom lereszelt héjával. Jelen esetben narancshéjat reszeltem bele, ez igen pikánssá tette, csak javasolni tudom mindenkinek. Felvertem a tejszínt habnak*, és hozzákevertem a masszához, majd a tejben lassú tűzön felolvasztottam a zselatint, és azt is belekevertem. Kibéleltem a kapcsos tortaformát alufóliával, beleöntöttem a cuccot, és már ment is a hűtőbe. Kb. 1 óra alatt szépen összeállt, onnantól lehet szeletelni.

Megjegyzés: a masszába lehet gyümölcsöt keverni, eperrel, málnával biztos nagyon finom, mással még nem próbáltuk. Persze lehet alá sütni piskótát 2 tojásból, és a tetejét gyümölccsel megzselézni, de nálunk önmagában is megállja a helyét.

* A habverés ezúttal nem sikerült. Valószínűleg nem szerette a tejszín, hogy nem volt behűtve, ellenben 30 fok volt. Az elsőt kidobtam, a második próbálkozásnál időben észleltem a túrósodást, és egy szolid vállrándítás kíséretében beleöntöttem a cuccba. Így is jó lett.